Torinói nemzetközi iparművészeti kiállítás, 1902

A Torinó szélén elhelyezkedő Valentino park pompás fasorai és tisztásai közül kifehérlettek az első torinói nemzetközi iparművészeti kiállítás pavilonjai. A magyar pavilon installációjáért Horti Pál felelt, aki úgy össze tudta hangolni a magyar osztály bazári részét a szobaberendezésekkel, hogy egységes művészi hatást keltett. Az általa tervezett diadalkapu képezte a koronát, az egységességet a művészi falfestések és a szobavázák biztosították. Horti segítőtársai az installációnál Róth Miksa és Scholtz Róbert voltak. A magyar pavilonban négy szobaberendezés volt kiállítva. A kiállított szobák legkiválóbb modern magyar ízlésű szobáit Horti Pál tervezte: egy ebédlőt és egy úri dolgozószobát. Horti ebédlőjét Mahunka Imre készítette, úri dolgozószobáját pedig Horváth E. és Petrassevits J., mindkettő elegánsan egyszerű és kiváló megmunkálású. Faragó Ödön ugyancsak egy dolgozószobát tervezett, amelyet a Bútorcsarnok Szövetkezet készített el, s amelyet korábban már bemutatott a karácsonyi iparművészeti kiállításon. Toroczkai Wigand Ede méltón képviselte művészetét kék ebédlőjével. A négy felsorolt szobán kívül még Toroczkai Wigand úgynevezett „villaszobája” volt látható, amelyet magyar temetők fejfamotívumaiból kísérelt meg összekomponálni a művész. A lakásberendezésen kívül bemutatkozott a magyar ötvösség és a kerámia (Hibján Samu, Horti Pál, Tarján Huber Oszkár, Vögerl Rezső, Wiesinger Eri, Hirschler Mór), a magyar kisplasztika (Telcs Ede, Damkó József, Vastagh György, Bethlen). Mirkovszkyné Greguss Gizella égetett és vasalt bársony műveinek számos kedvelője akadt Torinóban.

Czakó E. 'A torinói kiállítás' in: Magyar Iparművészet 1902/4. szám, 145-168.

szerző: Fehérvári Jessica