Szószék - az egykori tüskevári pálos kolostor refektóriumából

Az építmény két részből áll. A szószék ún. kosara egy lefelé keskenyedő tagozaton áll, melynek két oldalán volutás, virágfüzéres dísz található. Az általuk határolt mezőben laposan faragott virágkosár-díszítés. Az öblösödő szószékkosár homlokoldalán kétoldalt levélfüzéres, volutákban végződő pilaszter látható. Alsó részét, laposan faragott virágdíszes, gazdag profilú párkány zárja le.

A pilaszterek és párkányok által határolt mezőben rokokó kartusban facsapokkal felerősített dombormű, amely Szent Romuáldot, a kamalduli rend megalapítóját és remetetársát, Szent Marinust ábrázolja, Jan Sadeler Solitudo, sive, Vitae patrum eremicolarum (Frankfurt am Main, 1587/?/) című metszetalbumának azonos tárgyú kompozíciója nyomán (ld. itt). A kompozíció hossztengelyében egy dús lombú, virágzó fa látható. Ennek előterében ül a két szakállas, csuklyát viselő remete. Mindkettőjük ölében nyitott könyv, mely fölött láthatóan disputálnak. A baloldali alak kezében pálca. A háttérben a fa mögött kunyhó, melynek nyitott ablakán, illetve ajtaján át egyszerű edényeket láthatunk. A ház előtt bal oldalt tűzhely, melyen szolgafára akasztott edényben étel fő. Jobb oldalon egyszerű, deszkákból rótt tető alatt hordó, s előtte a földön zöldségcsomó.

A szószék egykor a tüskevári pálos kolostor refektóriumában állt. Mestere nagy valószínűséggel az augsburgi születésű Johann Hingeller (1712-1767) pálos asztalosmester volt, aki a pálos rendtörténeti források tanúsága szerint 1752-1757 között működött a tüskevári kolostorban. 1754-ben ő készítette a templom stallumait és sekrestyeszekrényét is, melyek reliefjei Remete Szent Pál legendájának jeleneteit ábrázolják, Matthias Fuhrmann metszetei nyomán. (A nagyméretű sekrestyeszekrény az 1786. évi rendfeloszlatást követően a somlóvásárhelyi templomba került.) Ugyancsak Hingeller lehetett a mestere a refektórium díszes faragású padjainak és asztalainak, melyeket 1865-ben Simor János győri püspök, később esztergomi érsek, árverés útján vásárolt meg Tüskeváron. Simor padokat díszítő reliefeket két nagy és egy kisebb díszszekrénybe építtette be, melyek ma az esztergomi prímási palota dísztermében őriznek. A reliefek híres remeték (pl. Szent Zoerard-András, Oszlopos Szent Simeon, Szent Günther) életének jeleneteit ábrázolják, részben ugyancsak Sadeler metszetei nyomán. (Az esztergomi reliefek reprodukcióit ld.: Molnár Ernő: A Nagyjenő-Tüskevári páloskolostor. Budapest 1936, 21-26. kép)

A tüskevári refektórium padjainak relief-ciklusa tehát egykor tematikus egységet alkotott a pulpitust díszítő domborművel.

A szószék a pálos rend feloszlatása után, 1787 körül a dabronyi plébániatemplomba került, majd 1916-ban, a templom renoválása, illetve újjáépítése során adta el Rácz Ferenc plébános az Iparművészeti Múzeumnak, 500 koronáért.