Terv - címlap a Múzeumi és Könyvtári Értesítőhöz

Adattár - Rajz- és tervgyűjtemény

Leltári szám: KRTF 274.1-3
Alkotó:
Darilek, Henrik (1878 - 1963) / tervező és rajzoló
Készítés ideje:
1910 KÖRÜL
Készítés helye: Stuttgart
Jelzés: DH
Anyag: kartonpapír
Technika: tus
Méretek:
magasság: 27 cm
szélesség: 18 cm
Darilek Henrik munkái között szerepel három, a Múzeumi és Könyvtári Értesítő című folyóirat címlapjához készült terv is. Mindhárom álló téglalap alakú a kiadvány formátumát követi. De a címfelirat, a kolofon, a képi dekoráció megoldása és elrendezése tekintetében ötletes variációkkal találkozhatunk. Az első lapon az azonos méretű betűkből álló címfeliratot geometrikus díszítmény osztja meg. Az apró négyzetekből felépített keret elemei sokfélék: szárnyas szfinx, akanthuszlevél, népi fafaragások motívuma, iszlám padlócsempe mintája egyaránt feltűnik. A sokféleség itt éppen a múzeumokban őrzött emlékek, ill. a könyvekben rejlő tudás sokszínűségét hivatott kifejezni. A könyvek - Minerva baglyának társaságában - kiemelt helyet kapnak, mégpedig a keret közepén levő újabb négyzetben. A rajz alsó harmadában a főcímhez igazodó betűtípusú, de kisebb léptékű kolofon olvasható. A következő terven a leghangsúlyosabb elem az iniciálé. A nagy M betű ugyanis Minerva alakjában antropomorfizálódik: a bizánci császárnők viseletéhez hasonló, istennői díszben pompázik. Jobbjában míves serleg, fedelén Nikének, a győzelem istennőjének alakjával. Baljában a tudást szimbolizáló könyv. Stólájának lecsüngő szárai összeérnek a kolofon betűivel. Ez az egybeolvadó sáv kitölti a képmező bal szélét. A jobbra záródó, nagybetűs cím után a szem jólesően pihen meg felül egy téglalap alakú, alul egy négyzetes üres mezőn. A harmadik rajz síkját egy nagyobb és egy kisebb négyzet egymáshoz való viszonya határozza meg. A fölső, nagyobb négyzet többsorosra tördelt címfeliratot, és egy bonyolult figurális díszítményt foglal magában. Ez utóbbi bal sarkában két alak áll. Egyikük Minerva istennő. Attribútumai: a bal kezében tartott könyv, valamint a lábainál Zeusz pajzsa, az aigisz. S mivel ő a mindent átfogó világbölcsesség jelképe, így rá utal a földgömb is. A középtengelytől kissé balra tolva oltár látható, felszálló áldozati füsttel. A képmező jobb felét szintén két figura tölti ki. Egy, az asszír művészetből eredeztethető emberfejű, szakállas, szárnyas bika, továbbá egy - kezében Niké-szobrot tartó - álló női akt. Az alsó, kisebb négyzet tartalmazza a kolofont. Mindhárom terv rendkívül tiszta rajzolatú, lineáris megoldású, a dekoratívan stilizált elemekre épít.

Irodalom

  • Szerk.: Szilágyi András, Horányi Éva: Szecesszió. A 20. század hajnala. (Az európai iparművészet korszakai.). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1996. - Nr. 9.308. (Ács Piroska)