Asztaldísz - Írószekrény alakú, kihúzható fiókokkal

Kerámia- és üveggyűjtemény

Leltári szám: 18281.a-o
Gyár / műhely: tatai fajanszmanufaktúra
Készítés ideje:
1781
Készítés helye: Tata
Jelzés: alján: T; hátoldalán: den Agusty / 1781
Anyag: fajansz
Technika: fehér ónmázzal fedett; formába préselt elemekből összeállított; mintázott elemekkel; színes mázakkal festett
Méretek:
magasság: 44 cm
szélesség: 26 cm
mélység: 15 cm

A tatai fajanszmanufaktúrát gróf Esterházy József (?–1759) alapította 1758-ban. A tatai fajanszok finoman mintázott és festett darabok, ugyanakkor szembeötlő a holicsi fajanszokkal való hasonlóságuk. Ennek oka, hogy a 18. század hatvanas éveinek végén számos kiváló holicsi mester települt át Tatára, köztük Schweiger Antal szobrász, Deutscher Pál festő, Pram András modellkészítő. A manufaktúra kiemelkedő színvonalú darabjainak készítési ideje az 1772-1789 közötti időszakra tehető.

A holicsi mintakincstől eltérő az ún. architektonikus asztaldíszek sora, a különféle diadalíveket, pagodákat, kapukat formázó darabok között is kiemelkedő kvalitásúak a bútorokat utánzó plasztikák.

A magyar fajanszgyűjtemény ritkasága kicsinyített mása egy augsburgi eredetű, majd osztrák és magyar területen is igen elterjedt írószekrény-típusnak. A dísztárgy arányaiban pontosan követi a bútort, a szélesebb két fiókos alsó, és a sokfiókos felső részt egy – eredeti formájában lehajtható írólappal ellátott – alacsony, zömök elem köti össze, a sík oldallapok és lendületesen ívelt homloklapokkal készült, tört ívű, csigavonalas zárópárkányát rocaille-os dísz koronázza. Technikai bravúr, hogy a szekrényke tizennégy fiókja kihúzható. A dísztárgy festése faerezetet imitál, a fiókokon és az oldallapokon huszonkét különféle, fehér alapon színesen festett miniatűr tájképecske látható.

Az asztaldísz a korábbi publikációkban ékszertartóként, máshol "tabernákulum alakú szekrényként", fűszertartóként került leírásra funkcióját pontosan nem ismerjük. A tárgy festetlen hátoldalán olvasható dátum: den Agusty/1781 minden bizonnyal a készítés dátumát jelöli.

Irodalom

  • Szerk.: Horváth Hilda, Szilágyi András: Remekművek az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. (Kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2010. - Nr. 91. (Balla Gabriella)
  • Szerk.: Pataki Judit: Az idő sodrában. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek története. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2006. - Nr. 128. (Balla Gabriella)
  • szerző: Dr. Horváth Hilda: Iparművészeti kincsek Magyarországon. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2000. - Nr. 29.
  • Szerk.: Pataki Judit: Művészet és Mesterség. CD-ROM. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1999. - kerámia 30.
  • Szerk.: Lovag Zsuzsa: Az Iparművészeti Múzeum. (kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1994. - Nr. SZ/67.
  • Szerk.: Szilágyi András, Péter Márta: Barokk és rokokó. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. - Nr. 6.107. (Weiner Piroska)
  • Szerk.: Miklós Pál: Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményei. Magyar Helikon, Budapest, 1979. - p. 183.
  • Szerk.: Radocsay Dénes, Farkas Zsuzsanna: Az európai iparművészet remekei. Száz éves az Iparművészeti Múzeum 1872-1972. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1972. - Nr. 287.