Kályhacsempe - I. Ferdinánd király képmásával

Négyzetes alakú, domború mintájú, fehér ón-, és színes ólommázakkal festett kerámia. Homloklapján oszlopos, ívelt keretben I. Ferdinánd király jobbra néző, díszruhás félalakja látható. Nyakában az Aranygyapjas rendjelet viseli, kezében az osztrák és cseh egyesített címer, nyitott koronával a tetején. A csempe párdarabja (ltsz. 4825) I. Ferdinánd felesége, Jagelló Anna királyné balra néző félalakját ábrázolja, kezében a magyar címerrel, a kor spanyol divatja szerinti előkelő díszruhában, díszes főkötőben, széles karimájú kalapbna, nyakában bogláros lánccal.

Az ábrázolás előképe Erhardt Schön nürnbergi mester 1526-ban, I. Ferdinánd trónra lépése alkalmából készült fametszete, amely egy oszlop két oldalán egymás felé fordulva ábrázolja a házaspárt (ld itt).

A csempe készítésének idejét a szakirodalom váltakozóan 1526 vagy 1530 körülire teszi. A készítés helye is vitatott, a vegyesmázas technika alapján nürnbergi, Bécs környéki vagy felvidéki műhely jöhet szóba. Ugyanezzel a domború mintával több kályhacsempe is ismert: a vancouveri University of British Columbia - Museum of Antropology egy olyan sarokelemet őriz, amelynek előlapján I. Ferdinánd teljes, oldallapján pedig Jagelló Anna töredékes portréja látható, a budapestitől kissé eltérő színezéssel (ld. itt). Egy másik, Ferdinándot ábrázoló csempe a lipcsei Grassimuseum-ban (ld itt). Jagelló Annát ábrázoló kályhacsempét őriz a sevres-i Musée National de Céramique, amelyen a portré teljesen egyezik, de a közrefogó két oszlop közül az egyik eltérő. A minta valószínűleg széles körben elterjedt volt az 1530 körüli években, és több kályha is készült azonos présformával.

A két csempét Joseph Egger párizsi műkereskedőtől vásárolta az Iparművészeti Múzeum.