Kehely - festett zománcképekkel és Szent Zsófia ábrázolásával

Ötvösgyűjtemény

Leltári szám: 4694
Alkotó:
Szilassy, János (1702 - 1782)
Készítés ideje:
1777
Készítés helye: Lőcse
Jelzés: jelzetlen
Anyag: aranyozott ezüst; festett zománc; színes üvegkövek
Technika: öntött; trébelt
Méretek:
magasság: 28,7 cm
szájátmérő: 9,5 cm
talpátmérő: 16,8 cm
súly: 877,9 g

A kehely talpát hat szamárhátíves karéj tagolja, köpenyét trébelt virág, kagyló- és pikkelymotívomok díszítik, illetve három kartus, melyekbe hullámzó szélű, hatkaréjos formára emlékeztető zománcképet helyeztek. A képmezők között zárt foglalatban különböző színű üvegköveket, többféle formájú és színű zománcvirágokat, valamint három zománcangyalt is elhelyeztek. A talp szárát három, csigamotívumból és levelekből kombinált motívum fedi. A kehely szabálytalan alakú, rocaille-ból és volutából komponált nódusza egy kis gömbön nyugszik. A kehely kuppakosara a talp köpenyén lévőkhöz hasonló motívumokkal trébelt, amelyen négy, lekerekített sarkú mezőben zománcképek, közöttük baldachinok alatt ülő zománcangyalok, valamint üvegkövek és virágok láthatók. Az ornamentális zománcok több helyen erősen sérültek.

A talp belső oldalán, az egyik zománckép hátoldalán, beütött nagybetűkből összerakott donációs felirat olvasható: „D[OMI]NA / SOPHIA NYITRAI / FIERI CVRAVIT PRO / ECCLAE[SI]A FRA[N]CIS[CANO]RVM / MIN[ORUM] CONVENTV[A]/LIVM AGRI-/ENSIVM 1777". Ebből egyértelmű, hogy a kehely az egri minoriták temploma számára készült 1777-ben. Az adományozó Nyitrai Zsófia asszony neve a Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom történetéből ismert: 1775-ben ő állíttatta a Szent Anna tiszteletére készült mellékoltárt is a sztipeszen olvasható latin donációs felirat szerint (Heves megye műemlékei, II. Szerk. Dercsényi Dezső – Voit Pál. Budapest, 1972, 248, 228. kép). Az oltár ikonográfiája segíthet a kelyhen lévő zománcok témájának meghatározásában is. Az oltárkép Szent Joachimot, Annát és a gyermek Szűz Máriát jeleníti meg, míg a két oldalán álló szobrok feltehetően Szent Józsefet, a Szent Szűz későbbi jegyesét és egy zsidó főpapot, minden bizonnyal Zakariást, Keresztelő Szent János apját ábrázolják. Ugyanilyen elrendezésben ugyanőket láthatjuk a kuppakosár három festett zománcképén is. Az oltár predellaképe az adományozó védőszentjét, Zsófiát ábrázolja. A kehely talpára helyezett zománcképek egyikén egy idősebb asszony, utóbbiakon egy felhőn ülő, illetve két egymás felé forduló lányt láthatunk, kezükben kard és pálma, melyek a vértanúság jelképei. Ezek alapján elég egyértelmű, hogy a donátor patrónusa mellett annak három lányát, Hitet, Reményt és Szeretetet is elhelyezték a kelyhen, amelyet minden jel szerint ezen oltár számára készíttetett a megrendelő.

A kelyhen ugyan nincs jelzés, de stílusa és a zománcképek alapján egyértelműen a Lőcsén alkotó Szilassy János műhelyéhez köthető, aki számos hasonló formájú tárgyat készített hosszú működése alatt.

A tárgy Lőwy (László) Fülöptől, vásárlás útján került az Iparművészeti Múzeumba 1904-ben.

Terdik Szilveszter

Irodalom

  • Szerk.: Pataki Judit: Az idő sodrában. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek története. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2006. - 194: 47. sz. (Békési Éva)
  • Szerk.: Kőszeghy Péter: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. Balassi Kiadó, Budapest, 2003 - 2014.
  • Szerk.: Lovag Zsuzsa: Az Iparművészeti Múzeum. (kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1994. - SZ/98. sz.
  • Szerk.: Szilágyi András, Péter Márta: Barokk és rokokó. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1990. - 177: 7.7. sz. (Szilágyi András)
  • Szerk.: Voit Pál: Zománcművészet. Régiségek könyve. Gondolat Kiadó, Budapest, 1983. - 228; 14. kép (Weiner Piroska)
  • Szerk.: Radocsay Dénes, Farkas Zsuzsanna: Az európai iparművészet remekei. Száz éves az Iparművészeti Múzeum. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1972. - 283. sz.
  • Voit Pál: Az egri minorita templom. Pannonia, Budapest, 1971. - 38.
  • Kőszeghy Elemér: Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1936. - Nr. 1189/dd és kép
  • előszó: Végh Gyula: Régi egyházművészet országos kiállítása. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1930. - Nr. 274.
  • Layer Károly: Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma műtörténeti magyarázatokkal. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1927. - p. 44.
  • Meller Simon: Az Iparművészeti Múzeum legújabb szerzeményei. Magyar Iparművészet, 7. (1904). Budapest, 1904. - 57-70:60