Kabinetszekrény

A kabinetszekrény kihúzható fiókokból álló homloklapja kváderköves reneszánsz palotahomlokzatot imitál, melyet féloszlopokkal keretelt, szegmensíves és háromszögű tympanonnal záródó aediculák tagolnak. Az aediculák "nyílásait", azaz a fiókhomloklapokat olajfestésű képmezők töltik ki, melyek tájképeket és zsánerjeleneteket ábrázolnak.

Az alsó sorban, a "lábazati zónában" öt, fekvő téglalap alakú képmező helyezkedik el: tóparti jelenet szántó paraszttal csatajelenet vágtató lovasokkal, az előtérben szántó parasztokkal mitológiai jelenet: faun, lebegő ruhás nőalakkal, balra fél akttal (Pan és Syrix?) sziklás tópart, háttérben vitorlással tóparti jelenet csónakos halásszal.

A "homlokzat" középső sávjában alul egy-egy nagyobb, fölül egy-egy kisebb képecske kapott helyet. A bal szélen alul folyóparti tájkép, fölötte erdei jelenet három figurával. A jobb szélen alul városkép, fölötte fiatal pár gyermekkel és kutyával. Középen egy-egy félköríves lezárású, illetve fölötte egy-egy ovális képmezőben: erdei társaság legelésző lóval erdőszél templommal, két figurával, kutyával pánsípot fúvó figura öreggel és tehénnel erdei jelenet piros mellényes férfival, kék szoknyás nővel.

A zárópárkány alatti fióksor alatt: két társalkodó férfi és egy nő piros köpenyes, kalapos lovas, kék ruhás férfival, kutyával két társalkodó férfi szivárványos ég alatt.

A kabinetszekrényt elsőként Payrné Elefánt Olga publikálta, németalföldi lábasszekrényként. Ezt követően Csányi Károly a tárgyat a csehországi Egerben (Cheb) készült 18. századi munkának vélte. Bedő Rudolf 1955-ben publikált tanulmányában a képeknek szentelt nagyobb figyelmet: a sokféle téma, az intim hangulat, a világos színek, a szürke aláfestés, a bátor ecsetkezelés alapján a két staffázs nélküli tájkép kivételével a képeket a csehországi rokokó festő, Norbert Grund 1760-as években készült munkáiként határozta meg, feltételezve, hogy a staffázs nélküli tájak Grund tanítványa, Ludwig Kohl művei. A meghatározást elfogadva a kabinetszekrény már Grund műkeként szerepelt a festő 1967-es bécsi életmű-kiállításán. Feltételezhető, hogy eredetileg is képmezők lehettek a fiókhomloklapokon, amelyeket 1760 után a cseh festők újrafestettek.

A díszszekrény kétszárnyú ajtaja, vagy lehajtható lapja hiányzik. Két oldalán a ládaeredetre utaló kengyeles, aranyozott bronzfülek helyezkednek el. A lábazat 19. századi.