Karosszék - a millenniumi kiállítás királyi fogadótermének berendezéséből

Bútorgyűjtemény

Leltári szám: 54.223.1
Alkotó:
Alpár, Ignác (1855 - 1928) / tervező
Jaiser, Gyula (1856 - 1919) / kivitelező
Készítés ideje:
1896
Készítés helye: Magyarország
Anyag: bőr; hársfa
Technika: aranyozott; domborított; faragott; kárpitozott
Méretek:
magasság: 125 cm
szélesség: 80 cm
mélység: 64 cm

A karossszék a millenniumi kiállítás királyi fogadóhelyiségében felállított baldachinos trónus részeként készült (ld. IM Adattár, FLT 4983). Két első lába állatkaromban végződik, hátul pedig két, hasábos lábon áll. Az ülés alatt elől és a két oldalon a lábakat heveder merevíti, melyet az üléssel mindhárom oldalon karéjos ívű oszlopok által tartott árkádsor köt össze. Két kartámasztója elől állatfejben végződik, az ülés és a kartámaszok közötti részt áttört, indás-leveles faragás tölt ki, felette rács-mustrás domborított bőr szolgál támaszul. A hátsó lábak felfutnak a háttámlába, amelynek két szélén felül kissé hátrahajló, faragott, csigás-leveles végződések találhatók. Ülése rácsmustrás, madár és virág ornamentikával díszített.

A korabeli sajtó szerint bútoriparunk fontos szerepet játszott az ezredéves kiállításon: "A szobák belső kiképzését, ékesítését és bútorzatát nagyrészt Alpár Ignác tervezte román stílusban mélyreható tanulmányok alapján... Mindez úgy készült, hogy a tervező lehetőleg ragaszkodott az árpádkori emlékekhez."

Maga Alpár így vall erről: „él bennem a meggyőződés, hogy eme legdicsőbb történelmi korunk formáit az építőiparban továbbfejleszteni kell és lehet a mint hogy meg vagyok győződve arról is, hogy e formáknak tanulmányozásából s fejlesztéséből, s ezeknek a hímzések és egyéb jellegzetes magyar díszítésekkel való egybevetéséből mégis sikerülni fog egy oly stílusfajt alkothatni, mely határozott magyar jellegű lesz."

A karszék bőrmunkáit az eladó, Fittler Kamillné közlése szerint Jaiser készítette, de ebben az esetben fel kell tételeznünk, hogy ő készítette az egész kivitelezési munkát. Ugyanis a Budapesti Kereskedelmi Múzeum 1888-as katalógusa szerint Jaiser egyaránt készített "faragott munkákat", valamint "metszett bőrmunkákat, melyek bútorok és falak áthúzására, s kötésekre kiválóan alkalmasak." (A hazai termékek állandó kiállításának katalógusa. Kereskedelmi Múzeum, Németh Imre. Bp., 1888.) Bizonyára egy ilyen képességű és felszereltségű mester esetében nem bízták másra a faragási munkát sem.

Irodalom

  • Vadas József: A magyar iparművészet története. A századfordulótól az ezredfordulóig. Corvina Kiadó, Budapest, 2014. - 16. kép
  • Bécs-Budapest Szentpétervárott. 2005. - Nr. 1.2.14.
  • Szerk.: Dózsa Katalin: Az áttörés kora. I-II. Bécs és Budapest a historizmus és az avantgárd között (1873-1920). Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 2004. - Nr. 1.2.64.
  • Szerk.: Lovag Zsuzsa: Az Iparművészeti Múzeum. (kézirat). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1994. - Nr. 71.
  • a kiállítást rendezte: Batári Ferenc, Vadászi Erzsébet: Historizmus és eklektika. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1992. - Nr. 51. (Kiss Éva)
  • Szerk.: Miklós Pál: Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményei. Magyar Helikon, Budapest, 1979. - p. 136.
  • Szerk.: Radocsay Dénes, Farkas Zsuzsanna: Az európai iparművészet remekei. Száz éves az Iparművészeti Múzeum. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1972. - Nr. 342.
  • Szerk.: Ráth György: Az ezredéves orsz. kiállítás királyszobái. Az iparművészet 1896-ban. Milleniumi emlékkönyv. Magyar Iparművészeti Társulat, Budapest, 1897. - 129-138:130.(képpel) (Alpár Ignác)