Lajta, Béla (1873 - 1920)

5 items found (by artist/maker)

Építész. Óbudán született, apja szabómester volt. Az 1895-1896-os tanévben kapott oklevelet a budapesti Műegyetemen. Ösztöndíjjal járt Olasz-és Németországban, Angliában, Franciaországban, Marokkóban, Spanyol-és Oroszországban. Angliában többek között megismerkedett Baillie Scott-tal (1865-1945), a korszak kiemelkedő építészével. Személyesen ismerte Josef Hoffmannt (1870-1956) és Adolf Loost (1870-1933), a bécsi „új művészet” mestereit. Külföldről 1900-ban tért haza, önálló irodát nyitott, de közben bejárta az országot, és néprajzi gyűjtéseket is folytatott. Korai alkotásait-mint a Bárd Zeneműbolt berendezését és több síremlékét-a lechneri motívumok határozták meg, 1902-1903 között több tervet is készítettek együtt. Lajta azonban szakított a magyaros szecesszió vonalával. 1905-ben Malonyai Dezső villáját az angol építészet és a magyar népi motívumok határozták meg; az 1906-1908 között épült Vakok Intézete is ebbe a vonulatba illeszkedett. Ez utóbbi bútorainál nyilvánvaló a néprajzi gyűjtések, a népi bútorformák és-szerkezetek hatása, Az 1909-ben megnyitott Parisiana mulató keleties homlokzatával és szinte puritán belső tereivel, ugyanakkor luxusanyagok felhasználásával a Wiener Werkstätte építészeinek alkotásait idézte és az art decót előlegezte meg. Az 1909 és 1912 között épült Vas Utcai Kereskedelmi Iskola letisztult formáival Lajta pályájának újabb állomása: berendezése a hasábos formájú bútorokkal és a díszítőmotívumok a modernizmus és a késő szecesszió magyaros motívumainak különleges elegye. Ezek kialakításában szerepet játszott az irodájában dolgozó Kozma Lajos is. Dolgozott a Fővárosi Könyvtár és a Nemzeti Színház tervein is, az I. világháború eseményei azonban megviselték egészségét. 1920-ban hunyt el. Lajta életműve felöleli a századforduló stílusirányzatait, a kezdeti lechneri, magyaros, de sajátosan alakított szecessziótól indulva jutott el önálló-a nemzetközi áramlatoktól, német, osztrák, finn hatásoktól azonban nem érintetlen-stílusáig, melyben megalkotta a késő szecesszió meghatározó magyar építészeti alkotásait, és megelőlegezte a két világháború közötti art deco és modernista építészet eredményeit.